Köszönet az alábbi összefoglalóért Popovics Vikinek

Gazdaságföldrajz

Népesség csoportosítása:

1. Rassz szerinti (emberfajták): Az emberiség biológiailag egységes faj, amely fajtákra különíthető.
 europid (fehér) 40%
változatos szem-, hajszín és termet. Dús testszőrzet, legkellemetlenebb testszag. Európa, Észak-Amerika, Dél-Afrika
Altípusai: skandináv
mediterrán
arabok

 mongolid (sárga)
alacsony termet, sötét bőr, sötét szem haj, egyenes haj, mandulavágású szem.
Altípusai: indiánok
eszkimók
malájok

 fekete vagy negrid
sötét bőr, sötét göndör haj, széles lapos orr, vastag ajak, sűrű pólusnyílások
Altípusai: busman
hottentották

 weddo-ausztralid
Ausztrália őslakosai. Nagy részüket kiirtották. Csontos arc, sötét bőr, sok szőr, általában göndör haj.

 keverék típusok:
fehér-indián: mesztic
indián-fekete: zambo
fekete-fehér: mulatt

2. Nemek és korok szerint
több fiú születik, mint lány. 35-40 éves korig férfi többlet van. Utána nő többlet. Gyermekhalandóságnál nagyobb a férfiak halála. A nők átlagéletkora nagyobb. Nők, a fejlett országokban kb.: 78 év, Magyarország: 67 év. Férfiak fejlett országokban: 71-72 év, Magyarországon 62 év. 45-55 év között férfiaknál nagy a halálozás. A korfa alakjából következtethetünk egy ország fejlettségi szintjére, népesedési viszonyaira és a jövőre.
Korfák típusai: Lapos Háromszög alakú korfa. Nagy a születések száma, magasabb életkorok felé haladva hírtelen szűkül. A 2. ciklusra jellemző, fejlődő országok, átlag életkor: 45-55 év.


 Harang alakú korfa: Kevesebb a születések száma, de nagy részük megéli az idős kort, lassan növekvő népesség korfája, 3. ciklus.





 A legnagyobb népességszámot nem gyermekkorban éri el. A 15 éven aluliak száma kisebb, mint a 65 éven felülieké. Csökkenő népességű országoké. 4. ciklus. Magyarország is ide tartozik.

3. Foglalkozási ágak szerint
 mezőgazdasági primer
 ipar szekunder
 szolgáltatás tercier, nem termelő

A szektorokban dolgoznak az aktív keresők. Munkaképes korúak, akik munkavállalásra alkalmasak normál esetben a fele.

Foglalkozási átrétegződés: a kereső népesség vándorlása a foglalkozási ágak között.
Az aktív keresők arányából is következtethetünk egy ország fejlettségére .

A mezőgazdaság: 20% alatti a fejlett országokban
Az ipar kb. 20% a fejlett országokban
A szolgáltatások nagysága a fejlett országokban kb. 60%

A fejlődő országokban: Mg: 60%, Ipar: 20%, Szolgáltatások: 20%.

Település földrajz

Település:

Bármely embercsoport elkülönült lakóhelye.
fő részei:

1. lakóépületek

2. munkahely

3. út és térhálózat

Jellege:

Jellegét a munkahelyek száma, minősége határozza meg.

Csoportok:

Ø mozgékony település:

 nomádok települései

Ø állandó települések:

 magányos települések (tanya)

 csoportos település

Település típusok:

Falvak: olyan csoportos település, amely nem képes lakosságának szükségletét biztosítani. Központi feladatköre nincs, alapvető szolgáltatásokat lát el.

Típusai:

Ø Funkció szerint:

 mezőgazdasági

 erdőgazdasági

 bányász vagy ipari falvak

 üdülő falvak

Ø Alaprajz szerint (Lásd előző félév)

Ø Lakosság száma szerint:

 500 alatt apró falvak, főleg Borsod, Zala

 500-5000 között közép falvak

 5000 fölött óriás falvak

Tanya: magányos település, ahol a lakó és munkahelye egy helyen található.

Kialakulás feltétele: falusi településhálózat megritkulása, főleg a török korban valósultak meg. A török kor után megkezdődött a terület újrahasznosítása. Először csak ideiglenes lakóhelyeket létesítettek. XIX. században állandóan lakottá válik.

Két csoportja van:

Ø Sortanya, Békés, Csongrád

Ø Bokortanya, Nyírség

Magyarországon kb 500000 élnek tanyán, több mint a fele városba jár dolgozni.

Speciális nyugati típusa: farm (rencs): Nagybirtok, ahol a lakó és a gazdasági épületek nagy távolságban vannak. Teljesen gépesített birtokok, családi keretek közt művelhető. Könnyen megközelíthető.

Városok: Olyan csoportos település, amely központi funkciókkal rendelkezik és képes saját lakossága szükségleteit biztosítani. Központi funkciói kiterjednek a városon túli területekre is.

Város vonzáskörzete: a vonzáskörzet nagysága a központi funkciók számától függ.

Városok kialakulása: feltétele a gazdasági munkamegosztás, a mezőgazdaság és a kézműipar különválása.

Állomásai:

Ø I Urbanizáció: XI-XIV század között. Két csoport: Levantei, Hanza városok

Ø II Urbanizáció: XVI. Századtól Földrajzi felfedezések, a városiasodás színtere az Atlanti-óceán, Kelet-Európa, preindusztriális (iparfejlődést megelőzően nem az iparfejlődés eredményezi, hanem a közigazgatási központok fejlődése) városok.

Ø III Urbanizáció XVIII. Század végétől modern urbanizáció. Alapja az ipari forradalom. Jellemzője: ciklikus, globális jellegű, egész világon jellemző.

Ø

Városodás: lakosságszám nő

Városiasodás: infrastruktúra nő

Szakaszai: (modern urbanizáció)

1. koncentrációs időszak: Nyugat Európa, Észak Amerika 1780-1930-ig tartott.
Kelet Európában 1900-1970-ig fejlődő országokban most zajlik. Nagymértékű városba áramlás, munkásnegyedek, gettók, szegénynegyedek. Oka: iparfejlődés, falusi kézműipar tönkremenetele.

2. relatív dekoncentráció: folytatódik a város növekedése, de megindul az elővárosi öv kialakulása. Modern iparágak megjelenése. Infrastruktúra fejlődése. 1930-1990 Nyugat. Nálunk 1970-1990. a fejlődő városok még nem érték el ezt a szintet. Városi agglomeráció kialakulása.

3. Dezurbanizáció: A városi növekedés megáll és a népességnövekedés csak az elővárosokra vonatkozik. Feltétele: fejlett közlekedési hálózat.

4. Informatika urbanizációja: egységes szintű településrendszer kialakulása. Elővárosok alakulnak ki városközpontok nélkül. Pl.: New-York elővárosai