Köszönet Nyeső Anitának az alábbi összefoglalóért

JOGI ALAPISMERETEK II. (I. zh. anyaga)

Bevezetés, alapfogalmak

A jogszabály: olyan általános magatartásszabály, amely meghozatalának eljárási szabályait, formai kellékeit, törvény írja elő, érvényesülését állami kényszer biztosítja, ill. a jogsértő magatartást az állam szankcionálja.

A norma: olyan magatartásszabály, amelynek jellemzője az általánosság, ismételtség, hipotetikus szerkezet és a szankció. A jogi norma a jogrendszer építőeleme.

A jogrendszer: egy adott időpontban és államban hatályban lévő jogszabályok rendezett összessége.

A gazdasági jog: szélesebb értelemben a gazdaságra vonatkozó jogi előírásokat jelenti, míg szűkebb értelmezésben a Gazdasági Társaságokról szóló törvényt (Gt.-t) értik alatta.

A törvény: a legfelsőbb képviseleti, államhatalmi szerv által hozott, az állam akaratát kifejező, legmagasabb szintű jogi norma. Az alaptörvény az alkotmány.

A kódex: sajátos, kiemelkedő törvénykönyv, a jogrendszeren belül, egy jogág alapját képező társadalmi viszonyokat szabályozza, átfogóan.

Az egyes jogszabályok előírásai kógensek (kötelezőek) vagy diszpozitívek (megengedik az eltérést).

A Polgári Törvénykönyv: (Ptk.) 1959. évi IV. tv., mint általános szabály elsősorban az állampolgárok, valamint a gazdálkodó szervezetek vagyoni viszonyait szabályozza.

A Gazdasági Társaságokról szóló törvény: (Gt.) 1997. évi CXLIV. tv. a gazdasági társaságok megalapítását, működtetését, megszüntetését, átalakítását szabályozza.

Ezek (Ptk. és Gt.) kódexek, egységes szerkezetű, általános és különös résszel rendelkező, sajátos belső logikai rendben felépített törvények.

Az időben később hozott jogszabály a korábbit leronthatja (módosíthatja).

A jogszabály ill. norma szövegének nyelvtani megismerése és megértése mellett nagy jelentősége van a rendszertani értelmezésnek, megértésnek.

A jogszabály helyes alkalmazásához a szövegének megismerését követően szükséges a hatályának megállapítása.

A jogszabály ill. adott norma hatálya: annak megállapítását jelenti, hogy egy-egy előírás milyen területi vonatkozásban, mely jogalanyokra és mely időpontban, időponttól, időszakban alkalmazandó.

Területi hatály: arra a kérdésre ad választ, hogy egy jogszabály az ország egész területére, vagy csak meghatározott részére, vagy pedig az ország határán túl is érvényes-e. Attól is függ, hogy milyen hatásköre van a jogszabályt létrehozó szervnek.

Személyi hatály: azt jelenti, hogy a jogszabály kire vonatkozik, azaz a személyek milyen körére ír elő kötelező magatartást.

Időbeli hatály: azt fejezi ki, hogy mikor lépett hatályba és meddig alkalmazandó a jogszabály.

Tulajdonjog

A tulajdon: közgazdasági értelemben a természet elsajátítása során az emberek között kialakult társadalmi viszony, amely azt fejezi ki, hogy az elsajátítás kinek az érdekében és ki által meghatározott feltételek között megy végbe.

A tulajdonviszonyok centrumában a tulajdonos helyezkedik el, aki valamely dolgon uralmat gyakorol. A tulajdonos hatalmában tarthatja a dolgot és rendelkezhet hasznosításáról.

A tulajdonjog: olyan alanyi viszony, amelyben a tulajdonos a törvényből fakadó közvetlen joga, hogy a tulajdon tárgyán uralmat gyakoroljon.

A tulajdon tárgyán gyakorolt hatalom kifejeződhet:

A jog tárgyának birtoklásában,

? használatában, hasznosításában, valamint a vele való

? rendelkezésben, amelynek alapján a tulajdonos másokkal illetőleg a többi tulajdonossal szemben meghatározott magatartásokra köteles.

Tulajdoni formák: a Magyar Köztársaság hatályos Alkotmánya a köztulajdont és a magántulajdont ismeri el, melyeket egyenrangúnak tekinti és egyenlő védelemben részesíti.

A köztulajdon: állami tulajdon, valamint az önkormányzatok tulajdona. Mai felfogás szerint nem tekinthető köztulajdonnak a szövetkezeti csoporttulajdon valamint azok a tulajdoni tárgyak, amelyek az egyesülésről szóló törvény vagy a párttörvény alapján kerültek közösségi tulajdonba.

A magántulajdon: a fogyasztási javak, valamint - egyéni vállalkozások és egyéni gazdaságok tulajdonosai tekintetében - a termelési eszközök, befektetett vagyon. Ide tartozik továbbá a társas magántulajdon is, mely azáltal keletkezik, hogy az elkülönült magántulajdonosok saját tulajdonuk egy részét úgy egyesítik, hogy ezáltal új tulajdonjog és új jogalany jön létre. Magántulajdonként kezeljük a jogi személyiséggel ugyan rendelkező, de nem gazdálkodó szervezetek (pl. egsyházak) tulajdonát is.

A tulajdonjog tárgyai:

Minden birtokba vehető dolog tulajdonjog tárgya lehet. A tulajdonjog kiterjed mindarra, ami a dologgal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetőleg az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne (alkotórész).

A tulajdonjog kétség esetében kiterjed arra is, ami nem alkotórész ugyan, de a dolog rendeltetésszerű használatához vagy épségben tartásához rendszerint szükséges, vagy azt elősegíti (tartozék).

A tulajdonjog tartalma és védelme:

A tulajdonost megilleti a birtoklás joga és a birtokvédelem.

A tulajdonost tulajdonjoga alapján többféle jogosultság illeti meg:

- a birtoklás és a birtokvédelemhez való jog

- a használat és hasznok szedésének joga

- rendelkezési jog

A birtoklás: a dolog feletti tényleges hatalom gyakorlása.

A birtokot megszerzi az, aki a dolgot magához veszi, vagy akinek más módon a hatalmába kerül. Birtokosnak tekintendő az is, akitől a dolog időlegesen más személy hatalmába kerül.

A birtokvédelem lényege a tulajdonos vonatkozásában az, hogy a tulajdonos tulajdonjoga alapján a dolog birtokbaadását követelheti attól, aki a dolgot jogosulatlanul tartja a birtokában.

A tulajdon védelmére rendelkezésre álló lehetőségek:

A birtokvédelem eszközeinek igénybe vétele. Ennek alapján megengedett jogos önhatalomról, illetve a birtokháborítás elhárítására irányuló közigazgatási, illetőleg bírósági eljárásokról lehet szó.

A birtokper, amely birtoklásra feljogosító jogcím alapján indítható meg. Ilyen pert nemcsak a tulajdonos indíthat, hanem minden olyan személy, akinek a birtoklásra akár dologi, akár kötelmi jogcíme van.

A tulajdoni per, amely által a tulajdonos, ha kikerült a dolog birtokából követelheti annak visszaadását, illetőleg ha bárki jogellenesen beavatkozott a tulajdonjog gyakorlásába, vagy a dologra jogellenes hatást gyakorolt, követelheti ennek megszüntetését. Az e törvényhelyen alapuló tulajdoni pert azonban mindig csak a tulajdonos indíthatja meg.

A használat és a hasznok szedésének joga:

A tulajdonos jogosult a dolgot használni és a dologból folyó hasznokat szedni, viseli a dologgal járó terheket és a dologban beállott azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni. A használat lényegében a tulajdonos szükségleteinek kielégítését szolgálja.

Haszon: mindaz az előny, amely a dologból származik. Legalapvetőbb fajtája a gyümölcs.

Gyümölcs: olyan haszon, amely a dologból rendeltetésszerűen származik.

Fő szabály szerint a hasznok (gyümölcsök) a tulajdonost illetik meg függetlenül attól, hogy ez a tulajdonos munkájának következményeként keletkezett-e.

A kárveszély viselés: a tulajdonos köteles viselni a dologban beállott mindazon kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni. A teherviselés kérdése mindig az adott tulajdonjoghoz igazodik és meg kell különböztetni ettől a pénzügyi, adó jogszabályok által előírt kötelezettségeket.

A használati jog korlátozása:

A használati jogokat részben a felek szerződése korlátozhatja. A használati jog korlátait jelentik a Ptk.-ban nevesített, illetve szomszédjogi szabályok is.

Szomszédjogi szabály: a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.

A törvény biztosítja a személyeknek az őket megillető jogok szabad gyakorlását, e jogok társadalmi rendeltetésének megfelelően.

Az elidegenítés és terhelés jogát szerződéssel csak a tulajdonjog átruházása alkalmával lehet korlátozni vagy kizárni és csak abból a célból, hogy a tilalom az átruházónak vagy más személynek a dologra vonatkozó jogát biztosítsa.

A szerződéssel kikötött elidegenítési és terhelési tilalomba ütköző rendelkezés semmis, feltéve, hogy:

- a tilalmat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték,

- a rendelkezésre jogot alapító személy egyébként rosszhiszemű volt, vagy

- a rendelkezés ellenérték nélkül történt.

A tulajdonjog védelme:

A tulajdonjogi igények nem évülnek el. A tulajdonos a birtokvédelem szabályai szerint önhatalommal is kizárhat vagy elháríthat minden olyan jogellenes beavatkozást vagy behatást, amely tulajdonjogának gyakorlását akadályozza, korlátozza vagy lehetetlenné teszi. A tulajdonos követelheti a jogellenes beavatkozás vagy behatás megszüntetését, ha pedig a dolog a birtokából kikerült, követelheti a visszaadását.

A tulajdonjog megszerzése:

Tulajdonszerzés átruházással:

Átruházással csak a dolog tulajdonosától lehet a tulajdonjogot megszerezni. A tulajdonjog megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a dolog átadása is szükséges.

Kereskedelmi forgalomban eladott dolgon a jóhiszemű vevő akkor is tulajdonjogot szerez, ha a kereskedő nem volt tulajdonos. Kereskedelmi forgalmon kívül is tulajdonjogot szerez az, aki a dolgot jóhiszeműen és ellenszolgáltatás fejében olyan személytől szerzi meg, akire azt a tulajdonos bízta. A tulajdonos azonban a dolgot az első szerzéstől számított egy éven belül az ellenszolgáltatás megtérítése fejében visszaválthatja.

Tulajdonszerzés hatósági határozattal és árverés útján:

Aki a dolgot hatósági határozat vagy árverés útján jóhiszeműen szerzi meg, tulajdonossá válik, tekintet nélkül arra, hogy korábban ki volt a tulajdonos. Ez a rendelkezés ingatlan árverése esetére nem vonatkozik.

Az elbirtoklás:

Elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot sajátjaként ingatlan esetében 15, más dolog esetében pedig 10 éven át szakadatlanul birtokolja. Aki bűncselekménnyel vagy egyébként erőszakos vagy alattomos úton jutott a dolog birtokához, elbirtoklás útján nem szerez tulajdonjogot.

Az új birtokos saját elbirtoklásának idejéhez hozzászámíthatja azt az időt, amely elődjének birtoklása idején már előbirtoklási időnek minősült.

Ha a tulajdonos menthető okból nincs abban a helyzetben, hogy tulajdonosi jogait gyakorolhassa, az akadály megszűnésétől számított egy évig az elbirtoklás akkor sem következik be, ha egyébként az elbirtoklási idő már eltelt, vagy abból egy évnél kevesebb volna hátra.

A termékek, a termények és a szaporulat elsajátítása:

Akinek más dolgán olyan joga van, amely őt a termékek, a termények vagy a szaporulat tulajdonba vételére jogosítja, az elválással tulajdonjogot szerez. Ha valakinek az a joga, amely őt a a termékek, a termények vagy a szaporulat tulajdonba vételére jogosítja, megszűnik, mielőtt ezeken tulajdonjogot szerzett volna, követelheti, hogy a tulajdonos a termékeket, terményeket, illetőleg a szaporulatot munkája arányában és máshonnan meg nem térülő költekezései erejéig elsősorban természetben szolgáltassa ki.

A jóhiszemű birtokos addig az időpontig, amíg rosszhiszeművé nem válik, vagy a dolgot tőle a bíróság vagy a községi jegyző előtt vissza nem követelik, az elválással tulajdonjogot szerez a dolog termékein, terményein és szaporulatán.

A növedék:

A föld tulajdonosa megszerzi mindazoknak a dolgoknak a tulajdonjogát, amelyek utóbb váltak a föld alkotórészévé (növedék). Ezt a szabályt a termékre, a terményre és a szaporulatra nem lehet alkalmazni, ha az valamely jogviszony alapján mást illet.

A gazdátlan javak elsajátítása:

Ha a dolognak nincs tulajdonosa, azon birtokbavétellel bárki tulajdonjogot szerezhet.

Méhraj befogása:

Ha a tulajdonos a kirepült méhraját két napon belül nem fogja be, azon birtokbavétellel bárki tulajdonjogot szerezhet.

A vadak, a halak tulajdonjogának megszerzése:

A vadak, továbbá a folyóvizekben és a természetes tavakban élő halak, valamint más hasznos víziállatok az állam tulajdonában vannak. A vadászterületen elejtett, elfogott, illetőleg elhullott vad a vadászatra jogosult tulajdonába kerül.

A halászati jog gyakorlására jogosult által kifogott hal és más hasznos víziállat tulajdonjogát a halászati jog gyakorlására jogosult szerzi meg. A nem a jogosult által kifogott hal, valamint más hasznos víziállat a halászati jog gyakorlására jogosult tulajdonába kerül.

A találás:

Ha valaki feltehetően más tulajdonában lévő dolgot talál, és annak tulajdonjogára igényt tart, megszerzi a tulajdonjogot, ha:

- mindent megtett, amit a jogszabály annak érdekében ír elő, hogy a dolgot a tulajdonosa visszakaphassa, és

- a tulajdonos a találástól számított egy éven belül a dologért nem jelentkezett.

Nem szerez tulajdonjogot a találó, ha a dolgot a közönség számára nyitva álló hivatali, vállalati vagy más épületben vagy helyiségben, továbbá közforgalmú közlekedési és szállítási vállalat szállítóeszközén találta. Ilyen esetben a dolgot a hivatal vagy a vállalat három hónapi őrizet után értékesítheti; a tulajdonos a találást követő egy éven belül követelheti a dolog, illetve a vételár kiadását.

Ha a talált dolog nagyobb értékű, és annak tulajdonjogát a találó nem szerzi meg, a találó méltányos összegű találódíjra jogosult, feltéve, hogy megtett mindent, amit a jogszabályok előírnak avégből, hogy a tulajdonos a dolgot visszakaphassa. Ha a talált dolog tulajdonosa az egy évi határidőn belül nem jelentkezik, és a dolgon a találó sem szerez tulajdonjogot, a tulajdonjog, illetőleg a dolog értékesítéséből befolyt vételár az államot illeti.

Ha valaki olyan értékes dolgot talált, amelyet ismeretlen személyek elrejtettek, vagy amelynek tulajdonjoga egyébként is feledésbe ment, köteles azt az államnak felajánlani. Ha az állam a dologra nem tart igényt, az a találó tulajdonába megy át; ellenkező esetben a találó a dolog értékéhez mérten megfelelő díjra jogosult.

Ha a talált tárgy muzeális vagy műemléki értékű, annak tulajdonjoga az államot illeti meg. Az ilyen tárgyak találásához kapcsolódó eljárás szabályait, valamint a találónak járó díj mértékét külön jogszabály állapítja meg.

A feldolgozás és az egyesítés:

Aki idegen dolog feldolgozásával vagy átalakításával a maga számára jóhiszeműen új dolgot állít elő, a dolog tulajdonosának választása szerint köteles a dolog értékét megtéríteni, vagy munkája értékének megtérítése ellenében az új dolog tulajdonjogát átengedni.

Ha a munka értéke a feldolgozott vagy átalakított dolog értékét lényegesen meghaladja, a dolog tulajdonosát választási jog nem illeti, csupán a dolog értékének megtérítését követelheti.

Ha a feldolgozó vagy átalakító rosszhiszemű volt, a választás joga minden esetben az anyag tulajdonosát illeti; ha az anyag tulajdonosa az új dolog tulajdonjogát választja, csak gazdagodását köteles megtéríteni.

Ha több személy dolgai úgy egyesülnek vagy vegyülnek, hogy azokat csak aránytalan károsodás vagy aránytalan költekezés árán vagy egyáltalán nem lehet szétválasztani, közös tulajdon keletkezik. Ha a tulajdonosok bármelyike a közös tulajdont nem kívánja, az, akinek dolga az egyesülés előtt nagyobb értékű volt, választhat, hogy a dolgot a többi tulajdonos kártalanítása ellenében tulajdonába veszi vagy kártalanítás ellenében azoknak átengedi.

A választási jog nem illeti meg azt, aki az egyesülést vagy vegyülést rosszhiszeműen maga idézte elő. Ilyen esetben a rosszhiszemű volt tulajdonos csak a gazdagodás megtérítését követelheti.

Ha az átalakított, feldolgozott, egyesült vagy összevegyült dolog tulajdonjogára egyik fél sem tart igényt, azt értékesíteni kell, és a vételárat a jogosultak között megfelelő arányban fel kell osztani. Ilyen esetben azt a felet, aki csak gazdagodása mértékéig igényelhet megtérítést, a vételárból megszerzi az anyag tulajdonjogát, de az anyag értékét köteles megtéríteni.

Ha valaki anélkül, hogy erre jogosult lenne, idegen földre épít, az épület tulajdonjogát a földtulajdonos szerzi meg, köteles azonban gazdagodását a ráépítőnek megfizetni. A bíróság a földtulajdonos kérelmére a ráépítőt kötelezheti a földnek, illetőleg - ha a föld megosztható - a föld megfelelő részének megvásárlására.

A ráépítő szerzi meg a földnek, illetőleg a föld megfelelő részének tulajdonjogát, ha az épület értéke a földnek, illetőleg a föld megfelelő részének értékét lényegesen meghaladja.

Ha valaki a más tulajdonában levő épületet bővíti, ahhoz hozzáépít vagy azt átépíti, vagy ha az idegen földön már épület áll, a ráépítéssel közös tulajdon keletkezik. A ráépítő tulajdoni hányadát az egész ingatlan értékéből a ráépített részre eső érték aránya alapján kell megállapítani.

A ráépítő tulajdonszerzésére vonatkozó szabályokat nem lehet alkalmazni, ha a ráépítő rosszhiszemű volt, vagy ha a földtulajdonos a ráépítés ellen olyan időben tiltakozott, amikor a ráépítőnek az eredeti állapot helyreállítása még nem okozott volna aránytalan károsodást.

Ha a ráépítő szerzi meg a földnek, illetőleg a föld megfelelő részének tulajdonjogát, köteles annak forgalmi értékét a földtulajdonosnak megtéríteni; ha pedig a ráépítő földhasználati jogot szerzett, a föld használatáért köteles ellenértéket fizetni. Ha a ráépítő nem szerzi meg az egész föld tulajdonjogát, a ráépítéssel okozott értékcsökkenésért is köteles a földtulajdonosnak kártalanítást fizetni.

A közös tulajdon:

A tulajdonjog ugyanazon a dolgon meghatározott hányadok szerint több személyt is megillethet. A birtoklás, a használat, a hasznosítás, valamint a rendes gazdálkodás körét meg nem haladó kiadások kérdésében a tulajdonostársak szótöbbséggel határoznak; minden tulajdonostársnak tulajdoni hányada arányában van szavazati joga.

A dolog hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg, ilyen arányban terhelik őket a dolog fenntartásával járó és a dologgal kapcsolatos egyéb kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is.

Az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni; az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs viselni köteles. Ilyen kiadások előtt azonban a tulajdonostársakat a lehetőség szerint értesíteni kell.

A tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges:

- a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz,

- az egész dolog feletti tulajdonjog átruházásához, az egész dolog haszonélvezetbe vagy használatba adásához, biztosítékul lekötéséhez vagy más módon való megterheléséhez.

Elővásárlási jog közös tulajdonban álló házingatlanra:

Kisebb házingatlanban fennálló állami tulajdoni illetőség elidegenítése esetén a tulajdonostársat elővásárlási jog csak akkor illeti meg, ha a bérlő a külön jogszabályban biztosított elővásárlási jogával nem él. A tulajdonjog védelmében bármelyik tulajdonostárs önállóan is felléphet.

A közös tulajdon megszüntetése:

A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemondás semmis. A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani.

A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a bennlakó méltányos érdekeit.

Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, illetőleg a természetbeni megosztás jelentékeny értékcsökkenéssel járna, vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani.

A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárt tiltakozik.

A társasház-tulajdon:

A társasház-tulajdon létesítéséhez a tulajdonostársak alapító okiratba foglalt megállapodása és a társasháztulajdonnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.

A közös tulajdonnak társasház-tulajdonná való átalakítását bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság is elrendelheti. Ebben az esetben az alapító okiratot a bíróság ítélete pótolja. A társasház-tulajdonra a közös tulajdon szabályait a külön jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

A használati jogok:

A földhasználat:

Ha az épület tulajdonjogát az építkező szerzi meg, az épület tulajdonosát az épület fennállásáig a földre (földrészletre) használati jog illeti meg.

A megállapodáson vagy bírósági határozaton alapuló földhasználati jogánál fogva az épület tulajdonosa jogosult a föld (földrészlet) használatára és hasznai szedésére, valamint köteles viselni az ennek fenntartásával járó terheket.

Az épület tulajdonjogának örökléssel vagy átruházással történő megszerzése esetén az épület új tulajdonosát a földhasználati jog változatlan feltételekkel illeti meg.

A haszonélvezet és a használat:

Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja és hasznait szedheti.

Haszonélvezet keletkezhet jogszabály vagy szerződés vagy bírósági, hatósági határozat alapján. A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él. A haszonélvezeti jog a dolog tulajdonosának személyében beállott változására tekintet nélkül fennmarad. A haszonélvezeti jog korlátozott időre és legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fenn.

Szerződés alapján haszonélvezet azzal keletkezik, hogy a dolgot átadják, az ingatlanra vonatkozó haszonélvezeti jogot pedig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik.

A haszonélvező jogának gyakorlásában a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles eljárni. A haszonélvező a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át, de annak gyakorlását átengedheti. Ellenérték fejében a haszonélvezeti jog gyakorlását csak akkor lehet átengedni, ha a tulajdonos a dolog használatára nem tart igényt.

A haszonélvező köteles a tulajdonost, a dolgot fenyegető veszélyről és a beállott kárról értesíteni, köteles továbbá tűrni, hogy a tulajdonos a veszély elhárítására, illetőleg a kár következményeinek megszüntetésére a szükséges intézkedéseket megtegye.

A haszonélvezet megszűntével a haszonélvező köteles a dolgot visszaadni. A rendeltetésszerű használattal járó értékcsökkenést a haszonélvező nem köteles megtéríteni. A tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni.

Ha a haszonélvező a dolgot rendeltetésének meg nem felelő módon használja, rongálja, vagy a dolognak a haszonélvezet megszűnésekor való visszaadását egyébként veszélyezteti, és a tulajdonos tiltakozása nem vezetett eredményre, a tulajdonos biztosítékot követelhet. Ha a haszonélvező nem ad biztosítékot, a bíróság a tulajdonos kérelmére a haszonélvezeti jog gyakorlását biztosíték adásáig felfüggesztheti. A tulajdonost ezek a jogok azzal szemben is megilletik, akinek a haszonélvező a haszonélvezet gyakorlását átengedte.

A haszonélvezet megszűnésekor a haszonélvező követelheti a tulajdonostól a szükséges költségek megtérítését, levonva azokból az időközi értékcsökkenésnek megfelelő összeget. Ha a tulajdonos gazdagodása az így megállapított összeget meghaladja, a különbözetet is köteles megtéríteni.

Haszonélvezettel terhelt jogot a haszonélvezetre kiterjedő hatállyal csak a haszonélvező hozzájárulásával lehet szerződéssel megszüntetni vagy a haszonélvező hátrányára megváltoztatni.

A telki szolgalom:

Telki szolgalom alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék.

Telki szolgalmat átjárás, vízellátás és vízelvezetés, pince létesítése, vezetékoszlopok elhelyezése, épület megtámasztása céljára vagy a jogosult számára előnyös más hasonló célra lehet alapítani szerződéssel, egyoldalú nyilatkozattal, elbirtoklással. Ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy a jogosult földjeiken átjárjon. A telki szolgalom önállóan forgalom tárgya nem lehet.

Használati jog alapítása:

Ingatlanra közérdekből, a külön jogszabályban feljogosított szervek javára - államigazgatási szerv határozatával - szolgalmat vagy más használati jogot lehet alapítani. A használati jog alapításáért kártalanítás jár.

A köztulajdonra vonatkozó külön szabályok

Az állami tulajdonjog

Az állami tulajdon tárgyai:

Ha törvény eltérően nem rendelkezik, kizárólag az állam tulajdonában vannak:

- a föld méhének kincsei

- a felszín alatti vizek, a felszín alatti vizek természetes víztartó képződményei, a folyóvizek és természetes tavak, valamint ezek medre

- a folyóvíz elhagyott medre és a folyóvízben újonnan keletkezett sziget

- az országos közutak, vasutak, a nemzetközi kereskedelmi repülőtér, továbbá az ország területe feletti légtér

- a távközlésre felhasználható frekvenciák

- a hírközlő hálózatok működéséhez, hírközlési szolgáltatások nyújtásához, illetőleg hírközlő hálózatok és szolgáltatások együttműködéséhez szükséges azonosítók és ezek tartományai

Az áruviszonyok szempontjából a tulajdon tárgyát két csoportra oszthatjuk. Forgalomképesek vagy forgalomképtelenek. A kizárólag állami tulajdonban álló dolgok, és a törvényben meghatározott más dolgok forgalomképtelenek. A forgalomképtelen dolgok elidegenítése semmis.

Gazdálkodás az állami tulajdonnal:

A kizárólag állami tulajdonban álló dolog birtokát, használatát, hasznai szedésének jogait az állam másnak átengedheti. Az állam az egyes vagyontárgyait másra bízhatja, ebben az esetben ez utóbbi gyakorolja a tulajdonost a polgári jogi kapcsolatokban megillető jogokat, és teljesíti a tulajdonos ilyen kötelezettségeit.

A kisajátítás:

Ingatlant kivételesen, közérdekből - törvényben megállapított esetekben, módon és célokra - lehet kisajátítani. A kisajátított ingatlanért teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás jár. A kisajátítás részletes szabályairól külön törvény rendelkezik.

Az állami tulajdon védelme:

Aki az állami tulajdon védelmére vagy széles körben fenyegető veszély elhárítására irányuló célszerű tevékenysége folytán károsodik, kártalanításra tarthat igényt, kivéve, ha ez a tevékenység munkaköréből folyó közvetlen kötelessége volt. Ha e tevékenysége során életét veszti, mindazokról gondoskodni kell, akiket eltartott, illetőleg akiknek eltartására törvénynél fogva köteles lett volna, feltéve, hogy a tartásra rászorulnak.

A birtok:

A birtokot megszerzi, aki a dolgot magához veszi, vagy akinek az más módon hatalmába kerül (birtokos). Birtokos az is, akitől a dolog időlegesen más személy hatalmába kerül, valamint az, akinek a földjén használati jog áll fenn.

A birtokvédelem:

Ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják (tilos önhatalom), birtokvédelem illeti meg. A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak kivételével, akitől a birtokos tilos önhatalommal szerezte meg. A birtokos jogcíme szerint részesül birtokvédelemben azzal szemben is, akitől a birtokát származtatja, illetőleg akinek a birtokát időlegesen átengedte.

Közös birtok esetén a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan megilleti, és követelheti a dolognak közös birtokba bocsátását. A közös birtokosok egymással szemben is jogosultak birtokvédelemre. A birtokos a birtoka ellen irányuló támadást önhatalommal is elháríthatja. Az elveszett birtok visszaszerzése érdekében önhatalmúlag csak akkor lehet fellépni, ha más birtokvédelmi eszközök igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná.

Akit birtokától megfosztanak vagy birtoklásában zavarnak, a jegyzőtől egy éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. A jegyző az eredeti birtokállapotot helyreállítja, és a birtoksértőt e magatartásától eltiltja, kivéve, ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelemért folyamodott, nem jogosult a birtoklásra, illetőleg birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles.

A jegyző határozata ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs; a birtoklás kérdésében hozott határozatot 3 napon belül végre kell hajtani, akkor is, ha az érdekelt fél keresetet indított. A határozat végrehajtásáról a jegyző gondoskodik. A hasznok, károk és költségek kérdésében hozott határozat alapján végrehajtásnak nincs helye akkor, ha az érdekelt fél akár ebben a kérdésben, akár a birtoklás kérdésében keresetet indított.

A bíróság a hasznok, károk és költségek kérdésében akkor is határoz, ha az érdekelt fél csak a birtoklás kérdésében indított keresetet. A bíróság elrendelheti a birtoklás kérdésében hozott határozat végrehajtásának felfüggesztését, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a határozat megváltoztatása várható. A jegyző határozatát meghozatala után haladéktalanul írásban közölni kell. A határozatot sérelmesnek tartó fél az ellenérdekű fél ellen a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül indíthat keresetet. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak van helye; az igazolás felől a bíróság dönt.

A keresetlevelet akár a jegyzőnél, akár e szerv székhelye szerint illetékes helyi bíróságnál be lehet nyújtani. A jegyző a keresetlevelet az ügyre vonatkozó iratokkal együtt 3 napon belül köteles a helyi bírósághoz áttenni. Ha a keresetlevelet a helyi bíróságnál nyújtották be, a helyi bíróság az államigazgatási iratok beszerzése iránt intézkedik.

A birtokos az eredeti állapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését egy év eltelte után közvetlenül a bíróságtól kérheti. A birtokos közvetlenül a bírósághoz fordulhat akkor is, ha az ügyben a birtokláshoz való jogosultság is vitás. A bíróság a birtokperben a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt; a békés birtoklásban megzavart fél jogosultságát vélelmezni kell.

Birtoklás jogalap nélkül:

Aki jogalap nélkül van a dolog birtokában, köteles a dolgot a birtoklásra jogosultnak kiadni. A birtokos a dolog kiadását megtagadhatja, amíg a birtoklással kapcsolatosan őt megillető igényeket ki nem elégítik; jogállására a felelős őrzés szabályai irányadók.

Nem tagadhatja meg a dolog kiadását az a birtokos, aki a dolgot bűncselekménnyel vagy egyébként erőszakos vagy alattomos úton szerezte meg.

A birtokos, aki a dolog kiadására köteles, követelheti a dologra fordított szükséges költségei megtérítését - a dolog fenntartásával rendszerint együtt járó kisebb kiadások kivételével - továbbá elviheti az általa létesített berendezési és felszerelési tárgyakat.

A birtokos köteles a jogosultnak kiadni a dolog meglevő hasznait, kivéve ha ellenszolgáltatás fejében jutott birtokához és jóhiszemű volt.

A jóhiszemű birtokos az addig terjedő időre, amíg a birtokot tőle a jegyző, illetőleg a bíróság előtt vissza nem követelik, a hasznokért és a károkért nem felelős.

A rosszhiszemű birtokos köteles megfizetni azoknak a hasznoknak az értékét, amelyeket elfogyasztott vagy beszedni elmulasztott, továbbá felelős a dologban bekövetkezett mindazokért a károkért, amelyek a jogosultnál nem következtek volna be.

A felelős őrzés:

Aki a dolgot más érdekében anélkül tartja magánál, hogy arra külön jogviszonynál fogva jogosult vagy köteles volna, a dolog őrizetéről a jogosult költségére és veszélyére mindaddig köteles gondoskodni, amíg az adott dolgot át nem veszi (felelős őrzés).

A felelős őrző a dolgot költségei megtérítéséig visszatarthatja. A felelős őrzés tartama alatt a felelős őrző a dolgot nem használhatja, kivéve amennyiben a használat a dolog fenntartásához szükséges. Ha a dolgot e tilalom ellenére mégis használja, a jogosulttal szemben minden olyan kárért felel, amely e nélkül nem következett volna be. A felelős őrző köteles a dolog meglevő hasznait kiadni és az elfogyasztott vagy beszedni elmulasztott hasznok értékét megtéríteni.

Ha a jogosult a dolgot megfelelő határidő alatt felszólításra nem szállítja el, és annak máshol való elhelyezése aránytalan nehézséggel vagy a költségek előlegezésével járna, a felelős őrző a dolgot értékesítheti vagy felhasználhatja.

A gyorsan romló dolgot értékesíteni kell, illetőleg fel kell használni. Az értékesítésből befolyt összeg, illetőleg a felhasznált dolog ellenértéke a jogosultat illeti meg.

 (x)