Szociológiai fogalmak

Adaptáció	Az a folyamat, amely által egy élőlény olyan fiziológiai (élettani) tulajdonságokat, viselkedésmódokat vagy eszközöket fejleszt ki, amelyek lehetővé teszik számára, hogy életben maradjon, és utódokat hozzon létre.
Anómia	A társadalom által elfogadott, és kívánatosnak tartott értékeket, célokat a társadalom tagjainak egy része nem képes megengedett eszközökkel elérni.
Család (Burgess)	Olyan személyek alkotják, akiket házasságkötés, vérségi kapcsolat vagy örökbefogadás fog egybe, közös háztartásban élnek, és osztoznak egy közös kultúrában, amely valamilyen nagyobb társadalmi egység kultúrájából származik, de sajátos, egyéni vonásokkal is rendelkezik.
Deviáns kultúra	A megszokottól eltérő és széles körben helytelenített viselkedésen vagy meggyőződésen alapuló szubkultúra.
Deviáns viselkedés	A normák megszegése, a társadalom többsége által elfogadott elvárásoktól való eltérés (bűnözés, öngyilkosság, alkoholizmus, drogfogyasztás, lelki betegségek).
Elsődleges csoport	Emberek azon kisközössége, amelyet szoros érzelmi szálak fűznek össze, és amely a szocializáció szempontjából meghatározó jelentőségű (család, baráti közösség).
Érték	A közösen elfogadott elképzelése, eszmék arról, hogy valamely társadalomban mi helyes és helytelen, mi hasznos és haszontalan, mi számít igaznak és mi hamisnak, mit tekintenek szépnek és mit csúnyának.
Etnocentrizmus	Arra való hajlam, beállítottság, hogy egy másik kultúra szokásait, értékeit, meggyőződéseit a saját kultúránk szemszögéből ítéljük meg.
Folyamatos szocializáció	A felnőtt személyiség fokozatos és részleges változása.
Háztartás	Együtt lakó, együtt fogyasztó, a megélhetési költségeket közösen viselő emberek csoportja, akik általában, de nem feltétlenül rokonok.
Identitásfelvevés (internalizáció)	Bensőkké váltjuk környezetünk tudását és mintáit.
Ipari társadalmak	Az áruk és a szolgáltatások gépesített előállításán, a termelés hatékony megszervezésén és a tudományos és technikai ismeret alkalmazásán alapulnak.
Kategorizáció	A megismerés egyik legalapvetőbb eljárása, melynek révén a jelenségeket osztályozzuk, rendszerezzük aszerint, hogy bizonyos jegyek előfordulnak-e bennük vagy sem.
Konceptualizálás	Az a gondolkodási folyamat, amelynek során pontosan meghatározzuk, hogy az egyes kifejezéseken mit fogunk érteni.
Kondicionálás	A megerősítés-kioltás mechanizmusa tiltással, jutalmazással és büntetéssel.
Konform viselkedés	A társadalmi normákat elfogadó, a mások által kívánatosnak tartott mintákat követő viselkedés.
Kultúra (a legtágabb értelemeben)	Mindazt magában foglalja, amit egy nép vagy az emberiség a történelme során létrehozott, amivel a természettől kapott adottságait, képességeit kiegészítette, és amit generációról generációra továbbad. Vagyis a kultúrához tartozik minden, amit nem a természet, hanem valamely emberi közösség alkotott.
Kultúra (analitikus módon)	Valamely nép, valamely társadalom kultúrája fő vonalakban az illető nép nyelvét (kommunikáció eszköze), technikáját (termelőeszközeit, termékeit) viselkedésmintáit (szokásait, normáit), intézményeit (család, rokonság, törvényeit, stb.), tudását (hiedelem, vallás) és művészetét (mondák, zenék, dalok, stb.) foglalja magában.
Kulturális pluralizmus	Több kultúrának egy országon, egy társadalmon belüli együttélése, az ilyen társadalmakat, pedig multikulturális társadalomnak nevezzük.
Kulturális relativizmus	Arra való törekvés, hogy az egyes kultúrákat belülről, a saját szokásaik, saját fogalmaik alapján értsük meg, ne pedig az eurüpai kultúrából kiindulva.
Másodlagos csoport	Tagjainak kapcsolata általában személytelen, rendszerint konkrét gyakorlati célok érdekében alakulnak.
Mezőgazdasági társadalmak	Azok a társadalmak, amelyekben állat által húzott ekével művelik meg a földet és gondoskodnak a föld termőerejének megőrzéséről.
Minősítési (stigmatizációs) elmélet	Az egyén nem attól válik deviánssá, hogy normaszegő módon viselkedik, hanem attól, hogy környezete őt deviánsnak minősíti.
Modellkövetés	Csodált, szeretett vagy félt személy modelljének követése. Történhet utánzással, azonosulással és értékeinek elsajátításával.
Norma	Olyan szabály, amely kimondja, hogy bizonyos helyzetekben vagy bizonyok dolgokkal kapcsolatban hogyan kell viselkednünk, cselekednünk vagy gondolkodnunk.
Operacionalizálás (mérhetővé tétel)	Azt a folyamatot, amelynek során kidolgozzuk azokat a konkrét eljárásokat, műveleteket, melyekkel az elvont fogalmak empirikusan, vagyis tapasztalati úton vizsgálhatók.
Reszocializáció	Alapvető, gyors változás az úgynevezett totális intézményekben (elmegyógyintézet, börtön, katonaság)
Szocializáció	Az a folyamat, amelynek során az egyén elsajátítja valamely társadalmi csoport kultúráját, és képessé válik azoknak a feladatoknak az ellátására, amelyek felnőtt státuszaiban várnak rá. A társadalmi lénnyé válás folyamata, személyek közti interakciós alapuló tanulási folyamat, melynek révén elsajátítjuk a társadalmi együttélés szabályait, kialakítjuk céljainkat, törekvéseinket, és megteremtjük önazonosságunkat.
Szociológia	A társadalmak felépítésével és működésével, társadalmakat alkotó egyének, csoportok, szerezetek, intézmények jellemzőivel foglalkozó, empirikus irányultságú tudomány.
Sztereotípia	Különböző társadalmi nagycsoportokra vonatkozó megállapítások, amelyek egy-egy csoport vonatkozásában nagyfokú közmegegyezésen alapulnak, és időben meglehetősen fennállnak.
Szubkultúra	A többségi, domináns kultúrát fő vonaliban elfogadó és követő, de attól bizonyos vonatkozásokban eltérő kultúra.
Társadalmi csoport	Közvetlen, személyes együttműködésen alapuló, többé-kevésbé szilárdan strukturált alakzat, személyközi együttes.
Társadalmi szokás	Olyan viselkedésminta, amely valamely közösségben elterjedt, és megmondja, hogy az illető társadalomban vagy társadalmi csoportban bizonyos dolgokat hogyan kell csinálni.
Társadalom	Olyan emberek önálló csoportja, akik közös területen élnek, közös kultúrával rendelkeznek, és ezt a kultúrát átadják azoknak, akik ebben a csoportban születtek, illetve, akiket ide befogadtak.