Köszönet az alábbi összefoglalóért Popovics Vikinek

A vállalati gazdaságtan 4 pillére:

1. mikroökonómia:
   vállalatok működése, jelentősége emberfelfogása az alap. Az ember önálló cselekedetre teremtett lény és cselekedeteit az érdekei befolyásolják.
2. szervezés elmélet:
   minden vállalat, minden szervezet más és más. Kontingencia elmélet: nincs két egymáshoz hasonló vállalat, mert a szervezetet emberek alkotják és minden ember más és más.
3. érintett felfogás:
   a vállalat a társadalom része. A vállalat működése során kapcsolatba kerül emberekkel, szervezetekkel és emberek csoportjaival.
4. stratégiai szemlélet:
   a vállalat működésében a meghatározó tényezőkben keresi a megoldást, a stratégiai szemléletet sugározza. A vállalatot úgy tekintjük, mint „Hogyan látja a menedzser? Milyen döntéseket kell hoznia?”.

Szervezetek:

Emberek által létrehozott alakulatok, amelyek közös cél érdekében jönnek létre, akik belépnek elfogadják a szervezet célját és azért képesek együttműködni, cselekedni. Kitűzött cél = alapvető cél, nagyon fontos a szervezeteknél.

Üzleti vállalkozás:

Azok a szervezetek, amelyek fogyasztói igény kielégítésére jöttek létre és ezt nyereség elérése árán kívánják megtenni.

Az üzleti vállalkozás célja:

Fogyasztási igény kielégítése nyereség elérése mellett.

Üzleti vállalkozás létrejöttének feltétele:

Ø Befektetésre alkalmas tőke

Ø Fogyasztói kereslet

Üzleti vállalkozásról akkor beszélünk, ha a vállalkozás céljai megvalósulnak az üzleti vállalkozás létrejöttének feltételei mellett.

Fontos:

1. szervezetileg legyen önálló (szabad akaratából válassza meg partnereit, döntéseit, működését maga irányítsa.)
2. profit orientáltság jellemezze
3. kockázatot vállaljon (a gazdaságban mindig van kockázat. Nem lehet megszüntetni csak csökkenteni lehet. Ez azért van mert előbb befektetünk és csak utána lesz eredmény és a befektetés pillanatában még nem tudjuk, hogy milyen lesz az eredmény.)
4. Valóságos piacon működjön. (az árakat akár eladási akár beszerzési maga tudja formálni, tudjon alkalmazkodni.)

Pénz (P₁)àinput (erőforrás beszerzés)àtranzakció (átalakítás)àoutput (kibocs.)àPénz (P₂)

Cél:

A fogyasztó számára értéket előállítani.

Fontos hogy beszerzésnél tudjunk válogatni, kibocsátásnál tudjunk változtatni.

Kritérium: (P₁)<(P₂) = (költségek, profit)

A vállalat:

Az üzleti vállalkozás szervezeti kerete, jogi személyiséggel rendelkező üzleti vállalkozás

Céljai:

Fogyasztási igény kielégítése profit elérése mellett.

Jogi személyiségű:

Abszolút jogképes üzleti szervezetnek tekintjük.

A vállalatok küldetése:

Küldetésnek nevezzük az alapvető cél megvalósításának hogyanját, mikéntjét. A küldetés különbséget tesz vállalatok között, mert máshogy valósítják meg az alapvető célt.

A küldetést 3 tényezővel írhatjuk le:

1. A vállalat működési köre (Mit gyártok?)
2. A vállalat működési elve (Mennyire centralizált a belső szervezet, öntési hierarchia, stb.)
3. Érintettekhez való viszony

A vállalati tevékenység során két tényező a küldetés megfogalmazásánál mindig jelen van:

1. MARKETING (fogyasztó orientáltság)
2. INNOVÁCIÓ (megújulás, korszerűsítés)

Érintett felfogás lényege:

A vállalat a társadalom része, működése során kapcsolatba kerül a társadalom többi tagjával. Gyakran úgy valósul meg, hogy egymásnak az érintettek, előnyt vagy hátrányt okoznak. Ezt az állapotot érintett felfogásnak nevezzük, ha kölcsönösen előnyt vagy hátrányt okoznak egymásnak, továbbá lényegi kérdésekben van kapcsolat és ez tartós.

Csoportok:

Ø Belső érintettek:
Ftulajdonos
Fmenedzser
Falkalmazottak

Ø Külső érintettek:
F fogyasztók
Fszállítók
Fversenytársak
Faz állami szervek
Fhelyi közösségek és civil szervezetek
Ftermészeti környezet

A belső érintetteknek közös az érdekük, de törekvéseiket tekintve különbség van köztük.

A belső érintettek céljai a küldetéssel együtt a vállalat működésével együtt a vállalat konkrét célját határozzák meg.

Tulajdonos:

Érdeke a tőke gyarapodása, profit maximum. Személye a belső érintettektől elkülönül, gyakran nem ismerik a tulajdonost.

Menedzser:

Felső vezetők. A menedzserek kötődnek legjobban a vállalathoz. Tulajdonosi, alkalmazotti érdekek mellett a saját érdekeit is figyelembe kell tartani: működjön, tekintélye legyen, sikeres legyen. Az egyéni érdekei egybeesnek a vállalat érdekeivel.

Alkalmazott:

Érdekük a bérhez kötődik. Eladják a munkavégző képességüket, melyért bért kapnak, bérmaximalizálásban érdekeltek.

A külső érintettek a vállalat működésének korlátját, feltételeit jelenti.

A vállalat együttműködő emberek csoportja. Az egyéneknek és a szervezetnek is van célja, ezeket össze kell hangolni, ez az egyik legfontosabb feladata a menedzsereknek.

Egyéni cél:

Ø Meghatározója a szükséglet

Ø Az ember állandó szükségletállapotban lévő lény, az szükségletet általában nem lehet kielégíteni (gazdaság motorja)

Ø Maslow: az emberi szükségletet öt csoportba sorolta.
1. fiziológiai szükséglet
2. biztonsági szükséglet
3. szociális igények
4. megbecsülési igény
5. önmegvalósítási igény, szükséglet

Ø Az emberek először az alacsonyabb rendű igényeiket elégítik ki.

A szükséglet az ember célrendszerére is hatással van.

A szükséglet és a cél között lehet és van is eltérés. A szükséglet többféle célt is motiválhat.

Szinergia hatás:

A szervezetnek mindig van önálló célja, mindig több mint a szervezetet alkotó emberek céljainak matematikai összege

A szervezeti célokat meg kell különböztetni az egyéni céloktól és különböznek is.

A szervezetnél mindig van egy fölérendelt (szuperordinált) célja amire, az a jellemző, hogy ezt mindenki elfogadja, mindenki magáénak érzi, ezért dolgozik, cselekszik. Integrálja az egyéni célokat a szervezeti cél.

A fölérendelt és az egyéni célok között összhangnak kell lennie (kompatibilis-összeilleszthető). Kölcsönösen erősítsék egymást.

Vállalati célstruktúra:

Hierarchikus célrendszer, az alcélokat az alapvető cél határozza meg. A felette lévőnek alá van rendelve.

alapvető cél

â

küldetés

â

távlati cél

â

irányítási cél

â

operatív cél

A vállalkozások szervezeti formái:

Üzleti vállalat:

Ë egyéni (a tantárgy során nem foglalkozunk vele)

Ë társas:
S Külön jogszabály által meghatározott szervezetek:

 szövetkezet

 közhasznú társaság

 vámszabad társaság

S Társasági törvény hatálya alá tartozó szervezetek:

 kkt (jogi személyiség nélküli)

 bt (jogi személyiség nélküli)

 egyesülés (jogi személyiségű vállalkozás)

 kv (jogi személyiségű vállalkozás)

 kft (jogi személyiségű vállalkozás)

 rt (jogi személyiségű vállalkozás)

Jogi személyiségű:

Azok a szervezetek, amelyek abszolút jogképesek, kötelezettséget vállalhatnak és jogosítványaik vannak, saját érdekükben felléphetnek és érdeküket 3. személlyel szemben képviseltethetik.

Jogi személyiség nélküli:

Korlátozottan jogképesek

Germán jog:

Társaságok jogát elismeri

Római jog:

A természetes személynek vannak jogai

A Társasági törvény négy alapelve:

Ø Társulási szabadság elve
(nem kényszerit és nem korlátoz senkit, hogy vállalkozzon, de bizonyos kérdésekben formakényszert alkalmaz, a 6 lehetséges szervezeti formából kell választani vagy külön jogszabályt kell keresni)

Ø Társult tagok egyenlőségének elve
Nincs különbség belföldi és külföldi tulajdonos között. Vannak korlátok, a társaságot létrehozó tagokat két csoportba lehet sorolni: egyetemlegesek és korlátozottan felelős tagokra. Egyetemlegesen felelős tagoknem lehetnek egynél több gazdasági társaságban tagok. Egyetemlegesen felelős: teljes saját vagyonával felelős. Korlátozottan felelős: a bevitt vagyon erejéig felelős.

Ø Cégnyilvánosság elve
Megalapításkor a cél legfontosabb adatait nyilvánosságra hozzák.

Ø Bírói kontroll elve
A társaság törvényes működéséért , alapításáról, megszüntetéséről a cégbíróság dönt. Polgári peres ügyekben a bíróság illetékes.