A koordináció és a tranzakciós költség
elmélete
A koordináció: a specializációnak, a munkamegosztásnak az
eredménye. Tartós, ismétlődő, lényegi kérdésekre vonatkozó kapcsolat.
Kornay János szerint a gazdaság két fő területre osztható:
w Reálfolyamat
(energiatermelés).
w Szabályozási
folyamat (a termék árának megállapítása).
A koordinációs mechanizmus
fajtái:
v Piaci
koordináció:
A gazdaság
szereplői közötti kapcsolatok fő helyszíne a piac, a kapcsolatokat az áruk
(kereslet-kínálat) vezérlik. A résztvevők önállóak, szabad akaratukból kerülnek
kapcsolatba másokkal. Fontos közvetítő eszköz a pénz.
v Bürokratikus
koordináció:
A gazdaság
szereplői nem egyenlőek, alá- és fölérendeltségi viszonyok uralkodnak. A pénz
szerepe háttérbe szorul, a szabályoknak és utasításoknak van elsődleges
szerepe. Ez az állam szerepével magyarázható.
v Etikai
koordináció:
Sem a pénznek,
sem az utasításoknak nincs szerepe. Az együttműködést erkölcsi normák
szabályozzák. Ez a civil szervezetek és a gazdaság kapcsolata között jellemző.
v Agresszív
koordináció:
A gazdaságban
a nyílt erőfölény, az erőszak uralkodik. A pénznek helyenként van szerepe, de a
nyers erő a meghatározó. Elsősorban a maffia kapcsolatokban jut kifejezésre.
Koordinációs vákuum nem létezik,
azaz valamilyen koordináció mindig jelen van. A koordináció egy-egy fajtája
jellemző a társadalom tulajdoni viszonyaira. A kapitalista berendezkedésre a
piaci koordináció jellemző. A koordináció költségekkel jár.
Tranzakciós költségek: a koordináció, a csere létrehozásának és
fenntartásának költsége.
A gazdaság szabályozását a piaci
és a bürokratikus szabályozás együttesen határozza meg.
A piac, piaci viszonyok
Piac: a gazdaság egyik intézménye (szervezete), ahol a tényleges és
a potenciális eladók és vevők csere céljából találkoznak. A csere önkéntes. A
piac mindig utólag szabályozza a gazdaságot.
A piacra lépés akadályai:
o állami
intézkedések és szabályok (egészségügyi előírások, technikai feltételek
előírásai, versenytörvény)
o tőkekorlát
(tőkehiány)
o termékdifferenciálódás
o helyettesítő
termékek bő választéka és jelenléte
o a
versenytársak magatartása
´ barátságos
´ befogadó
´ ellenséges
A piac típusai:
? Releváns:
Az a piac,
amelyet a vállalkozás meg akar hódítani, amelynek meg van a realitása,
elérhető.
? Hatékony:
Az az állapot,
mikor a piacon a kereslet és a kínálat egyensúlyban van. Ekkor nincs lehetőség
extra profit realizálására. Ez csak nagyon rövid ideig vagy csak elméletileg
létezik.
? Szívásos:
Az az állapot,
amikor a piacon túlkereslet van, azaz több a vevő, mint az eladó. Hiánypiac. Az
eladók vannak kényelmes helyzetben, ezért eladói piacnak is nevezik.
? Nyomásos:
Az az állapot,
amikor a piacon túlkínálat van, azaz több az eladó, mint a vevő. A vevők vannak
kényelmes helyzetben, ezért a vevők piacának is nevezik.
Földrajzi csoportosítás
szerinti piacformák:
o helyi
piac
o körzeti
piac
o nemzeti
piac
o nemzetközi
piac
o globális
piac
A gazdaság nem működik piac
nélkül. A piac viszonyai kihatással vannak a társadalom egyéb létszféráira is.
Gazdasági verseny: két vagy több piaci szereplő egymással szembeni
előnyszerzésre irányuló tevékenysége.
Piac és gazdasági verseny egymás
nélkül nem létezik. A gazdasági verseny a társadalom számára is hasznos
állapot, mert az adott szabályok között történő versenyelőny megszerzésére való
törekvés folyamán a vállalatok olcsó és jó minőségű termékeket állítanak elő.
A gazdasági verseny funkciói:
? Jóléti:
a gazdasági verseny jó minőségű, olcsó termékek előállítására ösztönzi a
gazdaság szereplőit.
? Hatékonysági:
a vállalatokat, a gazdasági szervezeteket az erőtakarékosságra ösztönzi.
? Allokációs:
a verseny a hatékonyabban működő gazdaságot preferálja.
Az állam szabályozza a gazdasági
versenyt. Versenytörvényt alkot.
A versenytörvény két nagy
területtel foglalkozik:
} A
tisztességtelen verseny tilalmával. Elsősorban a vevők megtévesztésének
tilalmát, a versenytársak rosszhírének keltését, az áru és szolgáltatás
minőségére téves információ adásának elhallgatását jelenti.
} Az
erőfölénnyel való visszaélés tilalmával. A kartelljog, a kartell megállapodások
tilalma.
Kartell: nem legális megállapodás,
amely két vagy több szereplő megállapodásán alapszik.
Értéklánc: a vállalaton belül bizonyos tevékenységek szerepet
játszanak az új érték előállításában.
Ellátási lánc: vállalati érték tevékenységek kapcsolódnak össze a
fogyasztói igény kielégítésére.
Stratégiai szövetség: amikor az együttműködés lényegi kérdésekre
vonatkozik és tartós kapcsolatot jelent.
Az állam gazdasági szerepe
A gazdaság alanyai:
w Állam
w Vállalkozók
w Háztartások
Az állam jelen van, mint:
v A
politikai hatalom megtestesítője, azaz a bürokratikus koordináció megalkotója.
v A
költségvetésen keresztül, mert eladó és vevő, azaz versenytárs és partner, és
lehet vállalkozó is.
v Közvetlenül
jogszabályokkal.
v Közvetetten
reálinfrastruktúra fejlesztése (utak, vasút, víz-, elektromos energiahálózatok,
amelyek a nemzeti vagyon tárgyát képezik).
Az állami vállalat céljai
lehetnek:
´ profitérdekeltség
´ monopolhelyzet
letörése, kínálat bővítése
´ egyéb
A természeti környezet és a gazdálkodó
szervezet
A kapcsolatban jelen van a
bürokratikus koordináció egy kis része. A gazdaság működése árt az emberi
környezetnek. A kapcsolatra az externália a jellemző. A kapcsolatban részt
vevők kölcsönösen hatnak egymásra.